Leírás
Raffai Judit:
A magyar mesemondás hagyománya
A magyar mesemondás hagyománya című könyvet Raffai Judit, az ELTE BTK Folklore tanszékén doktoráló szabadkai népmesekutató és múzeumpedagógus, a magyar egyéniségkutató iskola egyik folytatója írta.
A könyvet hiánypótlónak véljük, hiszen jórészt a mesemondás hagyományos gyakorlatára és ma is hasznosítható technikájára koncentrál, nem kizárólag elméleti összefoglalás.
Módszertani újdonsága a ‘Gyakorlati útmutató’, amely kifejezetten a mesével foglalkozó, azt tanító pedagógusok, szervezők, felkészítők számára készült, kiegészülve konkrét gyakorlati, módszertani tanácsokkal. ‘A magyar nyelvterület mesemondói’ c. lexikon-szerű fejezet a szakirodalomban először foglalja össze a magyar nyelvterület nagy (magyar és kétnyelvű) mesemondóinak életrajzi és bibliográfiai adatait.
A tematikus egységekbe rendezett bibliográfia a részletekbe menő szakirodalmi tájékozódáshoz járulhat hozzá, a széljegyzetek pedig a témakörökön belüli gyorsabb keresést segítik.
A könyv tartalma:
Szerkesztői előszó
Bevezető
I. Mi a népmese?
A népmese körülírása
Népmese és műmese különbsége
A magyar népmese formai jellemzői
A mesei szerkezet
A magyar népmese műfajai
A népmese és a rokon műfajok összehasonlítása
II. A népmese ‘élete’
1.A hagyományos mesemondás
o A mesemondó-központú kutatás
o A mesemondás alkalmai
o Mesemondási technikák
o Mesetanulás
2. A mese felfedezése — élőszóból olvasmány
Mesegyűjtemények, mesefeldolgozások
A népmese hatása az irodalomra
3. A mesemondás felfedezése — a mesemondás folklorizmusa
A mesemondás új alkalmai
A népmesemondó versenyek
III. Gyakorlati útmutató
A mese és a mesemondó kiválasztása
A mesemondás tanulása és tanítása
Hogyan gyűjtsünk népmesét?
IV. A magyar nyelvterület mesemondói
V. Fényképmelléklet
A hagyományos mesemondás gesztusai
Mesemondó-portrék
Szakirodalom
Szűcs László (1922-1998) mesemondó, Ludas (v. Bács-Bodrog m., ma: Szerbia-Montenegró)
