Leírás
Korunkat a változás jellemzi. Változik gazdasági környezetünk, a társadalom, amiben élünk, változnak szokásaink, a kultúránk, változunk mi magunk is. Ebben az átalakuló világban nehéz kapaszkodót találni, mert – az állandónak és változatlannak hitt – hagyományhoz való viszonyunk is átalakulóban van. Nem elégszünk már meg a személyes tapasztalatok, közvetítők által vagy filmről, hangszalagról megismert folklór reprodukálásával. Keressük és megmutatjuk, amit ebből a kultúrából ma aktuálisnak, magunkra nézve érvényesnek, értékesnek tartunk, keressük, meghatározzuk és elhelyezzük magunkat a saját nyelvünkön, a mi világunkban.
A Kincses Felvidék című műsorával a Magyar Állami Népi Együttes a magyarországi hivatásos együttesek között először foglalja össze a Felvidék etnikailag sokszínű tánc- és zenekultúráját. Kiindulásként azon tájegységek anyagából merítettünk, ahol Bartók népzenekutatói munkássága is elindult (Gömör, Zoborvidék, Felső-Garam mente stb.), ám az igazi szándék nem egy leltár bemutatása volt, hanem inkább Bartók Kárpát-medence-koncepciójának érzékeltetése.
A Bartók-évforduló jó alkalmat kínál Bartók Béla géniuszának újbóli felfedezésére. Ráirányítja figyelmünket arra az életműre és gondolkodásmódra, mely mintaként szolgál számunkra is. Eszerint a népzene és néptánc minél tökéletesebb megismerése után, abból kiindulva, saját, mai, aktuális nyelvünket kell megalkotnunk.
A Kincses Felvidék a Bartók-trilógia első része, melyben az együttes a forráshoz legközelebbi, ahhoz leginkább hasonlító formában mutatja be az „eredetit”. Az ezt követő részek, melyek a közeljövőben kerülnek színre, az absztrakció egyre magasabb szintjén követik Bartók útját, és jutnak el az inspiráló mintától a kortárs nyelvig.
Prológus
Egy pár – Zoborvidék
Kanászoké – Ipolybél (Ipoly mente), Tardoskedd, Kéménd (Vág-Garam köze)
Dudacsárdás – Ipoly mente
Góralski – Szuchahora (Árva)
Oláhos – Kisdobra (Bodrogköz)
Csárdás és fogás – Bodrogköz
Csárdás – Magyarbőd (Abaúj)
Karikázó és karička – Imreg, Céke (Zemplén)
Krucena, Do šaflika – Sáros
Verbuňk, čardaš – Opálhegy, Parnó (Zemplén)
Pásztorbotoló – Gömör
Dudanóták – Zsére (Zoborvidék),
Kürt (Vág-Garam köze)
Rozkazovačky – Nagyócsa (Polyánhegyalja)
Ruszin chorovodok – Kijó (Sáros)
Odzemok – Háromszlécs (Liptó)
Hajduch, šuchom – Rimakokova (Gömör)
Vasvári és csárdás – Gömör
Epilógus
Az előadás magyarországi és szlovákiai alkotók közös munkája.
Zene: Agócs Gergely
Koreográfusok, tánctanárok: Furik Rita, Kökény Richárd, Mihályi Gábor, Richtarcsik Mihály,
Hégli Dusán, Lépes Anikó, Stanislav Marišler, Lindá Luptáková,
Vladimír Michalko, Marianna Svoreňová
Látvány, díszlet: Kovács Gerzson Péter
Grafika: Kovács Bori Vilma
Videómunkák: Ernst Süss, Digitart Kft.
Viseletek: Furik Rita
Vezető koreográfusok: Hégli Dusán, Mihályi Gábor
A rendező munkatársa: Mihályi Gábor
Rendező: Kovács Gerzson Péter (Harangozó Gyula-díjas és Lábán Rudolf-díjas)
Közreműködik a Magyar Állami Népi Együttes tánckara és zenekara.
Zenekarvezető-prímás: Pál István
Tánckarvezető: Kökény Richárd (Harangozó Gyula-díjas)
Asszisztensek: Borbély Beatrix
Jávor Katalin
Varga Péter
Művészeti vezető: Mihályi Gábor (Harangozó Gyula-díjas, EuróPAS-díjas)
