Leírás
rendező, forgatókönyvíró: Georg Höllering,
író: Móricz Zsigmond,
operatőr: Schäffer László,
zene: Lajtha László,
szereplők: Cinege Lajos, Cinege Jánosné, Kányási István, Szincsák Margit, Nagy Mihály, Sárkány János, Veres István, Kovács Imre, Kovács Imréné
gyártó: Höllering Film, Hunnia Filmgyár
felirat: angol, német
nyelvek: magyar
extrák:
Georg Höllering és a Hortobágy (Szekfű András – Fazekas Eszter) 38’
Andrew Hoellering emlékezik 8’
„1934-ben… egy osztrák filmművész jött a Hortobágyra. Két évig leste a napfelkeltét, várta a vihart, fényképezte a ménesek vad robogását, a puszta komor és titokzatos életét. Filmet készített számadók, csikósok, parasztlányok és gulyások egyszerű életéről. Megmutatott valamit; egy tájat, egy elfelejtett emberi közösséget. Egy darab Magyarországot. […] Egy osztrák jött, egy osztráknak kellett felfedezni azt a gazdagságot, amiben öntudatlanul éltünk.”
Szőts István, a modern magyar film megteremtője írta ezeket a sorokat Georg Höllering szép Hortobágy-filmjéről. A Hortobágy több szempontból is egyedülálló, különös sziget magyar film történetében. Szőts saját módszerének előképét látta benne. A harmincas évek mesterkélt díszleteiben készült fehértelefonos filmjeit hidegen hagyta a magyar vidék, a népéletet felfedező szociografikus mozgalom. Hölleringet viszont lenyűgözte az alföldi róna, a csikósok, juhászok életformája, a természet örök körforgása, a népszokások. Az első forgatási évben erről készített egyedülállóan szép természeti és néprajzi felvételeket csikósvágtákkal, állatszülésekkel és -halálokkal, majd felkérte Móricz Zsigmondot, hogy ezekhez a képsorokhoz írjon egy történetet.
Móricz Komor ló című elbeszélésében generációs és szerelmi konfliktusokon át rajzolódik ki a fő téma: a modernizáció, ahogy „a gépek megeszik a pusztát”. Höllering magukkal a csikósokkal, parasztokkal szólaltatja meg az életüket. A filmet Magyarországon a korabeli cenzúra csak jelentős csonkításokkal engedte bemutatni: éppen a legértékesebb részleteket távolították el. Ízléstelennek ítélték az lovak és gólyák párzási jeleneteit, a csikó születését és a ló temetését. Engedélyezték viszont Hölleringnek, hogy a teljes kópiát kivihesse külföldre. Höllering, 1967-ben Magyarországon járva, egy ilyen csonkítatlan kópiát ajándékozott a Filmarchívumnak. A jelenlegi digitális felújítás e teljes verzió alapján készült. A kiadvány extrái részletesen felrajzolják Höllering pályáját, Móricz, Hölllering és Passuth László kapcsolatát, a film keletkezésének és utóéletének kulisszatitkait; Andrew Hoellering, a rendező fia pedig apjára emlékezik.
