Leírás
“Egyszer pedig szeretnék egy bandát bőgővel, cimbalommal, dobbal. Nem népzenét játszanánk, hanem magyar dzsesszt.” Dresch Mihály
“Mindannyian találkozunk és szembesülünk elődeink szellemiségével, és sokunkban merül fel az igény az “útravaló” megértésére, átélésére és továbbvitelére…
Keveseknek adatik meg örökségünk katartikus felismerése és csak a kiválasztottak rendelkezhetnek azzal az istenáldotta tehetséggel, hogy ezt megmutassák embertásaiknak, és ezen közös kincsünket alkotásaikon keresztül mindannyiunk időtlen értékévé tegyék.
Meggyőződésem, hogy elsődlegesen ez Dresch Dudás Mihály és zenésztársainak legnagyobb érdeme és zenéjük megrázó, felemelő és torokszorító gyönyörúsége.
Az album 1999-ben Az év jazz lemeze díjat kapta a Gramofon magazintól.
